Megfogta a ponyva csücskét és lassan felhajtotta.
– Mi a véleménye, doktor?
Dr. Šimandl éppen elég régóta ismerte a főfelügyelőt ahhoz, semhogy belekezdjen az ilyenkor szokásos halandzsába holmi boncolásokból, laboratóriumi vizsgálatokról meg egyéb technikai trükkökről. Szótlanul letérdelt a tetem mellé. Kinyitotta a táskáját, és elővett egy csipeszt.
A révész falfehér arccal elfordult.
– Tizenöt-huszonöt napja – állapította meg az orvos. – Inkább huszonöt. Kemény tél van… A haj könnyen leválasztható. A bőr az ujjakon hámlik, a köröm tapad. A halál kesztyűjének a jele – indokolta szakszerűen.
– Huszonöt napja… – dünnyögte elgondolkodva a főfelügyelő, és hátrapillantott. – Mit szól hozzá, kolléga úr? Belefér az időhatárainkba?
Blahos felügyelő röpke fejszámolást végzett.
– Tökéletesen. A kisgyerek holttestét tartalmazó csomagot december huszonkettedikén adték postára…"
A betlehemi gyermekgyilkosság fölsejlő réme a háború utáni Prágában – Antonín Winter megdöbbentő bűnügyi regényének első magyar kiadása.