– Ijesztő ez a mutatvány – kiáltott fel az asszony Martin úr állatseregletéből kijövet. Ugyanis „dolgozni” látta ezt a merész bűvészt a hiénájával, hogy szakmai nyelven szóljunk.
– Milyen eszközökkel sikerült vajon ennyire megszelídíteni az állatait, hogy így meghízhat ragaszkodásukban? – folytatta.
– Ez, ami önnek rejtélyesnek látszik – vágtam közbe –, egészen természetes dolog.
– Ejha – szólt ő erre, és ajkán ott lebegett a hitetlenség mosolya.
– Maga azt hiszi, hogy az állatokban semmi szenvedély sincs? – kérdeztem aztán. – Tudja meg, hogy minden bűnre megtaníthatjuk őket, ami a mi civilizációnkat jellemzi.
Csodálkozva nézett rám.
– De mikor először láttam Martin urat, én is meglepetten kiáltottam fel, mint ön – szólaltam meg újra. – Mellettem akkor egy féllábú obsitos ült, velem együtt váltott jegyet. Az arca már akkor feltűnt nekem, mikor beléptünk. Egyike volt azoknak a merész vonású arcoknak, amelyeket a háború pecsétje jelölt meg, vonásaikba beleíródtak Napóleon csatái. Ez az öreg obsitos katona azonban főleg őszintének és vidámnak látszott, ami rám mindig kellemes benyomást tesz…
Ez a válogatás - mely a katonaelbeszélés klasszikusait felvonultató, mintegy harminc kötetre tervezett Zrínyi-zsebkönyvek sorozat nyitó könyve -, tudomásunk szerint, először gyűjti egybe Honoré de Balzac (1799-1850) katonai és háborús témájú kisregényeit és elbeszéléseit. Maga Balzac a monumentális Emberi Színjáték megszerkesztésekor, kötetekre osztásakor ugyan csak két művét sorolta, az Erkölcsi tanulmányok részeként, a Jelenetek a katonai életből kötetébe, nevezetesen a Huhogók című nagyobb lélegzetű regényét, és kötetünkben is szereplő novelláját, a Sivatagi szenvedélyt, mégis aligha kétséges, hogy mind a napóleoni háborúkból merítő történetei, mind a Bourbon-restauráció, majd a Lajos Fülöp-féle ún. polgárkirályság korában játszódó, hőseiül katonákat választó elbeszélései (besorolásuk szerint részben az Erkölcsi tanulmányok, részben a Filozófiai tanulmányok darabjai) minden további nélkül a katonaélet jelenetei közé is beilleszkednének.
T A R T A L O M
El Verdugo (Gyergyai Albert)
Marana-vér (Szávai Nándor)
A vörös vendégfogadó (Gyergyai Albert)
Isten veled (Bartócz Ilona)
Sivatagi szenvedély (Fedor Ágnes)
Chabert ezredes (Bartócz Ilona)